Estrella felé tartottunk, amikor a zarándok rádió leadta a hírt: Estrellában fieszta van, lehet menni mulatni hajnalig. Gondoltuk, megnézzük a kempinget, de elég messze esett, ráadásul drága volt és zsúfolt, így bementünk a városba abban a reményben, hogy megszállunk, és este kimegyünk a fiesztára.

Fehér-vörös sokaság

Beértünk a városba, és egyből feltűnt, hogy a házak között lobogók vannak kihúzva és a főutca mentén a házakat védő rácsokat, deszkákat szerelnek össze.

Ahogy beértünk az első szállásra, közölték a jó hírt: nemcsak az a szállás van tele, hanem a másik kettő is, így vagy hotelbe megyünk, vagy más megoldást kell találnunk. Arra is lehetett számítani, hogy a hotelek is tele lesznek a fieszta miatt – ezt már korábban megtudtuk egy spanyol úriembertől, aki a hőségben egy öntözőcsatornában hűtötte magát.

Azt gondoltuk, ha már a szállások úgyis megteltek, legalább nem kell a tízórás kapuzárásra visszaérni – így a kapuzárási pániktól megszabadulva elhatároztuk, végignézzük a fiesztát, ameddig bírjuk. Aztán majd megalszunk valahol.

A városba érve kedves látvány fogadott minket, a városka apraja-nagyja felvette az ünneplős ruhát, fehér felsőt és nadrágot, kiegészítve egy vörös nyakba kötött kendővel és vörös övvel, hosszú, lelógó szárral (lásd bevezetés utáni képet). A hölgyeken vörös cipő, vállukon vörös retikül. Így feszített mindenki, a tipegőtől a legidősebb nyugdíjasig.

A legkisebb fehér-vörös ugrifüles

A fieszta ruhát külön szakboltokban lehet kapni, hogy mindenki frissíthesse a ruhatárát a legújabb fieszta divat szerint.

Fehér-vörös kirakat

Mi ámulva néztük őket, ők meg minket, mert talán mi voltunk az egyetlen turisták, akik nem voltak ünnepi egyenruhában.

Később megtudtuk, hogy a ledeszkázott elkerítés a bikafuttatás miatt készült, lezárták a boltok és házak bejáratait, hogy a városka sétálóutcáin keresztül futtatott fiatal bikák ne tegyenek bennük és a nézelődő emberekben kárt.

Az éhség nagy úr, így peregrino menüvel kezdtük az estét, és ennek köszönhetően le is maradtunk a bikafuttatásról: már szerelték le a kordonokat, mire beértünk. Ezt annyira nem bántunk, hiszen valószínűleg nem lettünk volna elég gyorsak hátizsákkal a feltüzelt fiatal bikákkal szemben. Bikákkal ugyan már találkozunk, de azok békésen legeltek a legelőkön, és azokat a pillanatokat valamiért jobban élveztük.

Viszont a „tűzbikára” mindenképpen kíváncsiak voltunk, így elmentünk a főtérre, hogy megnézzük.

Letettük a hátizsákokat a tér szélére, és csodálkozva láttuk, hogy a tizenegy órára hirdetett program nem kezdődik el tizenegykor, a spanyolok nem vesznek mindent perce pontosan komolyan.

A nyugodtnak tűnő tér

Nagyjából tizenöt perc telt el, amikor egyszer csak a tömeg minden látható előjel nélkül fejvesztve menekülni kezdett.

Pontosan felénk rohantak.

Megindult a tömeg felénk

Felocsúdni sem volt időnk, mert elrohantak mellettünk, és egyszer csak ott termett a tűzbika: kereken húzta egy helyi sportember és görögtüzet lövellt minden oldalra.

Nyomukban a tűzbika

Vasból volt, és persze olyan gyorsan „futott”, ahogyan az ember húzta. Az egész tér átalakult körbefutkosó tornaórává.

Ami meglepett, hogy egész kicsi gyerekek is a téren voltak, aztán leesett a tantusz: ez bikafuttatás gyerekeknek. Itt tanulják meg, hogy a bika elől sikongatva menekülni kell, és hogy ez milyen szórakoztató. Aztán ha lemaradnak, akkor sincs nagy baj, ez a bika nem tapossa ki a zsigereiket a kockakőre, csak időnként durran egyet, amitől még nagyobb a mulatság.

Nem csodálkozom, hogy a tűzbikával gyakoroló gyerekek felnőve alig várják, hogy valódi bikákkal is próbára tehessék a bátorságukat. Ez a futás gyerekeknek és szüleiknek szólt, akik számára fantasztikus jó családi program is egyben: körben futás a főtéren, nyomukban a szikrázó és durrogó, ébenfekete vasbikával.

A bikát húzó embert csak egyszer láttuk kapkodni: amikor felborult a bika és mindenfelé tűcsóvákat lőtt. Akkor aztán sietve rángatta, hogy talpra állítsa.

Abból jöttünk rá, hogy nem teljesen veszélytelen ez a mutatvány, amikor másnap a sátrunkon kettő apróbb lyukat találtunk, amelyet a tűzbika égetett bele, amikor a közelünkben lőtt egyet-egyet.

A tüzes bika után indult a zenés felvonulás a város utcáin, amelybe becsatlakozva a tömeg egy másik téren kezdődő táncmulatságba táncolt el. Ebbe is belehallgattunk, majd a fieszta dallamaira tovább gyalogoltunk az éjszakában, a kellemes 27 fokos hűvösben.

Szemmel tart a bika!