Tömegek az úton Spanyolországban

Az már az első nap feltűnt, hogy lényegesen többen kelnek útra. Amikor Saint-Jean-Pied-de-Portban jártunk, aznap már háromszázan regisztráltak a zarándokiroda statisztikája szerint. Ehhez jöttek a spanyol tömegek, akik következő nap indultak Roncesvalles-ből.

Zarándokok tömege

Zarándokok tömege

Különös így zarándokolni, hogy az ember nincs egyedül. Már Le Puy-nél is úgy tűnt, ipari méreteket öltött az zarándoklat, itt viszont egy teljes népvándorlás lett a környezetünk. Amint megálltunk néhány percre inni vagy pihenni, hárompercenként eltrappolt és ránk köszönt valaki, hogy Buen Camino. Minden megállóhelyen fürtökben lógtak a zarándokok, a székek a kávézókban egy percre sem hűltek ki, az indulók átadták az újonnan érkezőknek.

El is gondolkoztunk, hogyan lehet vallásos vagy spirituális élményeket átélni, meditálni vagy kinyilatkoztatásra várni, miközben folyamatosan osztálykiránduláson vagyunk többtucatnyi társunkkal.

Az ember annyi időre nincs egyedül, hogy a kisdolgát nyugodtan elvégezze

Az ember annyi időre nincs egyedül, hogy a kisdolgát nyugodtan elvégezze

Nosztalgiázva merengtünk, milyen volt, amikor heteket töltöttünk egymás társaságában a csendben, nyugalomban, és amikor elhagytunk egy városkát, akkor gyakran órákig nem láttunk embert.

Aki egyébként civilizációból érkezik, annak ez nem annyira feltűnő, hiszen akár percekre is magára maradhat anélkül, hogy bárki elmenne mellette. Mi viszont a teljes csendből érkeztünk be a zarándok futószalagra. Kicsit meg is viselte az idegeinket, és néhány nap alatt kiderült, hogy az utunk spanyol szakaszán a legnagyobb érték a privátszféránk lesz.

Hogyan találjunk csendet ott, ahol naponta több száz vagy ezer ember jár?

Ez lett a legfontosabb kérdésünk, amelyre megpróbáltunk többféle jó megoldást találni.

Az első része a szállás. Spanyolországban nem probléma szállást találni, bármilyen kategóriában, igaz, a tömeg már hajnalban útra kel, hogy kora délután elfoglalhassa az ágyát a következő szálláshelyen. Aztán cselleng a városkában, vacsorára és alvásra várva.

Mi úgy döntöttünk, megpróbálunk minél többször olyan helyen aludni, ahol magunkban lehetünk. Nem is kell bővebben kifejteni: a Lafuma Hotelre gondoltunk. A célunk az lett, hogy tudjunk rendszeresen tusolni, mosni, de ha lehet, kettesben aludjunk, egy teremnyi hortyogó ember társasága helyett.

Az akcióterv második fele a megfelelő napszak megtalálása, amikor legkevesebben vannak úton. A legtöbben hajnalban indulnak, még a nagy meleg előtt, és akkor már kora délután abba lehet hagyni a gyaloglást. Mi úgy döntöttünk, kicsit később indulunk, és ha bírjuk, akkor a szieszta idején a hőségben is fogunk távolságokat megtenni, aztán ha úgy alakul, akkor néha esténként is.

A megoldás - naplemente után van

A megoldás - ha naplemente után is megyünk

A terv megvolt, már csak megvalósítás kellett hozzá.

MINDEN VÉLEMÉNY SZÁMÍT!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.


8 − = 1

A következő HTML tag-ek és tulajdonságok használata engedélyezett: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <strike> <strong>