2012 június
Megjött a nyár és megjöttek a mosolyok
A genfi pihenő után végre beköszöntött a nyár. Meleg, napsütéses napok sora jött, harsogóan zöld lett a táj, madárcsicsergés lett a társunk.
A Rhône völgy 1
Gyalogszerrel a Föld körül – Interjú Simon Dáviddal, a világjáró vándorral
Három éve indult el Dávid kelet felé, hogy körbevándorolja a földet. Több tízezer kilométert tett meg gyalogszerrel, számos országon és vidéken keresztül vezetett az útja, megjárta Közel-Keletet, majd Ázsiát. Az ázsiai szakaszról blogot írt, naplója egzotikus olvasnivaló a világról, gyalogos szemmel: http://gyalog.postr.hu/. Ezt követően áthajózott Közép-Amerikába, ahol elbúcsúzott az olvasóktól, de a jó hír: Dávid újra ír!
Gyaloglunk.hu: Miért indultál el vándorútra? Mi volt az eredeti motivációd? Miért gyalogolsz most?
Simon Dávid: Most már lassan három éve annak, hogy volt egy álmom. Megálmodtam azt, amit ma csinálok, azaz hogy egy hátizsákkal és egy bottal követem az Utat. És egyik nap eldöntöttem, vagyis inkább ráéreztem, hogy ez több volt, mint egy álom, ez egy égi jel volt. Így elkezdtem készülődni, majd pár hónappal később nekivágtam az Útnak. Sem a motivációm, sem a hozzáállásom nem változott azóta. Félig komolyan, félig viccesen az első pillanattól kezdve azt mondom, hogy hazafelé tartok.
Dávid Közép-Amerikában
Intenzív illatok – a gyaloglás az orrunkra is hat
Városi ember hajlamos elfelejteni, milyen szmog nélkül élni, friss levegőn mélyeket lélegezni. Pedig a szabadban rengeteg illat vár az orrunkra:
Gyalogos sztorik Svájcból
Boci-fóbia
Anatidaephobia. Ostoba félelem, amikor valaki attól tart, hogy egy kacsa figyeli… Nem biztos, hogy nem létezik, és nem biztos, hogy alaptalan. Ha létezik ennek a szarvasmarha megfelelője, mi lehet, hogy megkaptuk.
Utunk során rengeteg borjúval, tehénnel, bikával, szarvas és szarvtalan marhával találkoztunk. A legtöbb hegyoldalon kolompolt kisebb-nagyobb gulya, és ez különös zenei aláfestést adott a túrához. A marhakalandunkról már meséltünk, de ezzel még nem volt vége a történetnek.
Egy idő után rendszeresen szólt a hetedik érzékünk, hogy valakik figyelnek minket. Volt, hogy láttuk őket, volt, hogy egy hegyoldalnyi kolompolás után állt be néma csend. Amint odanéztünk, megláttuk, amire számítottunk: felénk forduló tekintetek, néha méla, néha kíváncsi, néha feszült felhanggal.
Boci-fóbia 1
Történelmi emlékek és legendák az úton
Ausztriában és Svájcban számos helyen találkoztunk római utak és gyalogösvények nyomaival. Ilyenkor úgy érezzük vándorként, valós időben éljük át a történelmet.
Először Ausztriában Zams előtt található egy római útrészlet a Via Claudia Augustá-n, amely megmutatja, milyen széles volt a római szekerek nyoma. Mivel a szekérnyomot a római lovak farszélessége határozta meg, adódik a következtetés, hogy a mai utak és vasutak szélessége valójában az ókori lovak hátsó méretéből ered.
Érdekes, néhány perces videó a Via Claudia Augusta tiroli szakaszáról.
