Utunk az Inn völgyében

Innsbruck felé haladva nőttek a hegyek, és egyre szűkültek a völgyek. Az út gyönyörű helyeken vezetett, Tirol havas hegyei – amelyek viharban és esőben baljóslóan magasodtak felénk – napfényben barátságos díszletet adtak.

Tiroli táj 4

Tiroli táj 4

Az út újra és újra emelkedett, már a lenyugvó nap sugarai festették újra a tájat, de még mindig felfelé mentünk a hegyoldalon.  Útközben egy faluban zenére lettünk figyelmesek. Egy hangversenyteremben fúvószenekar próbált, így a nyitott ablak mellett hallgattuk a „koncertet”. Jót tesz a fáradt lábaknak a zene, és mi újult erővel vetettük magunkat az útra, bár az alkonyatban az idő is elkezdett lehűlni.

Estére érkeztünk meg az ezer méter magasan fekvő kolostorba, és valószínűleg fagyos lehetett a kézfogásunk, mert a nővér radiátort hozott, és meleg levest.

Kilátás a kolostorablakból

Kilátás a kolostorablakból

Innsbruck előtt és után

Másnap Innsbruck felé vettük az irányt. Kedvenc nevű településünk „Rum” lett, bár a gyalogút mellett nem volt névtábla, hogy lefotózzuk.

Tiroli táj 5

Tiroli táj 5

Innsbruckot messziről lehetett látni, bár először az ipari negyedet láttuk, nem a legkedvezőbb arcát mutatta. Ahogy közeledtünk, úgy nőtt bennünk az elhatározás, hogy haladjunk tovább, és ahogy beértünk, ezt az elhatározásunkat egy csalódást okozó étkezde és a várost elárasztó turisták is csak megerősítették.

A régi belvárosban gyönyörű épületek vannak, de a hömpölygő tömegből kilógtunk a hátizsákokkal. Továbbindulás előtt a Szent Jakab dómot még meg akartuk keresni, több kört tettünk a kis utcácskákban, mire megleltük, és varázslatos pillanatot kaptunk érte cserébe. Egyetlen turista sem volt a környéken, amikor megérkeztünk, teljes csend honolt. A nyugalom ránk is ragadt, így kihasználtuk a csendet és készítettünk is fotót a helyen.

Innsbruck - Szent Jakab templom. A képen elrejtettünk egy vándort. Ki találja meg?

Innsbruck - Szent Jakab templom. A képen elrejtettünk egy vándort. Ki találja meg?

Aztán megjutalmaztuk magunkat egy-egy fagyival, és útnak eredtünk a hegyek irányába, ahol újra az eső szegődött útitársul. Innsbruck után még húsz kilométernek vágtunk neki este ötkor, és az esőben szedtük a lábunkat, hogy sötétedés előtt odaérjünk a megbeszélt szállásra, amely egy plébánia alagsorában lett kialakítva.

MINDEN VÉLEMÉNY SZÁMÍT!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.


− 3 = 5

A következő HTML tag-ek és tulajdonságok használata engedélyezett: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <strike> <strong>