Megérkezés Fátimába és a hazaút

Megérkezésünk Fátimába örömteli volt, mivel a falu melletti hegyen sátraztunk, és így délelőtt beérkeztünk a szentély előtti térre. Táncoltunk és énekeltünk egyet, megcsináltuk az örömfotót, és aztán máris rákészültünk a hazaútra.

Volt egy meghívásunk Sintrába – a házigazdával, Gabriellel még Spanyolországban találkoztunk –, így vonatra ültünk, és egy átszállás után hamarosan már a vonatállomáson fogadtuk a baráti üdvözlést. Utolsó három napunk minimális gyaloglással telt, elsősorban Lisszabont néztük meg, de egyre gyakrabban jártak a gondolataink a repülőút körül.

Búcsú Lisszabontól

Búcsú Lisszabontól

Elérkezett a csütörtök, és az indulás, megettük az utolsó szendvicsebédet a reptéren, és aztán három légörvényes óra után visszaértünk a kiindulópontunkhoz.

Három óra út, amit mi hat hónap alatt tettünk meg, nem könnyű ezt megemészteni.

De aztán jöttek a családi ölelések és az otthoni konyha kényeztetése – mennyit emlegettük ezt Svájcban, amikor folyamatosan éhesek voltunk, mert sosem bírtunk igazán jóllakni! Most pedig jó lenne vigyázni a karcsú vonalainkra!

Az már menet közben is feltűnt, hogy a ruháink megvicceltek minket, és hétről hétre egyre nagyobbak lettek, de az otthoni mérlegelésnél kiderült, Zsófi indulás előtt öt kilót fogyott, majd útközben még jó ötöt, Gábor az útig nyolcat, majd hat hónap alatt még tizennégyet. Szép.

MINDEN VÉLEMÉNY SZÁMÍT!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.


7 + 2 =

A következő HTML tag-ek és tulajdonságok használata engedélyezett: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <strike> <strong>