Az út barátságos dombokon, szőlőültetvények és gabonaföldek között haladt. Az útvezetés is változatos lett, ha felvitt egy magasabb hegyre, biztosak lehettünk benne, hogy lesz útközben néhány pont, ami pazar kilátást nyújt a vidékre.

A Rhône völgy 3

Igaz, újra kaptunk esőt is a nap mellé, de az idő már nem hűlt le, mint néhány héttel korábban Svájcban.

Az ösvény mentén elkezdett teremni a vadszamóca, ami a C-vitamin szintünket tette rendbe, egy faluban a templom kertjében termő cseresznye motivált minket.

Vadszamóca - a vándor vitaminadagja

Az egyik domboldalon idős bácsi festette képeit a fenséges tájról, mellette a felesége kocsiban „hűsölt”. Ahogy szóba elegyedtünk, jókívánságaikkal felvértezve mentünk tovább, a másik dombon túrázók állítottak le minket, hogy meséljünk arról, honnan jövünk és hová tartunk. Újra nyitottak és mosolygósak voltak az emberek, és ez már nagyon hiányzott nekünk.

Itt a zarándokok szívesen látott vendégek, számos helyen Jakab apostol szobra várt minket, nem egyszer ivóvízkút társaságában.

Kőkereszt, benne mini Szent Jakab szobor

Szent Jakab szobor a kőkeresztben (kb. 20 cm)

Bár még mindig gyakran élelmiszerboltokban töltöttük fel a készletünket, mindig találtunk a környéken gyártott sajtokat, és más finomságokat.

Itt már voltak kiépített zarándokszállások (Gíte de Etape) is, de annyira hozzászoktunk a kempingezéshez, hogy kihasználtuk a tömérdek kemping adta szálláslehetőséget. Igaz, a színvonal ingadozott: volt, ahol tucatnyi idénymunkás lakott leharcolt lakókocsikban, volt, ahol mi voltunk az egyetlenek az egész területen. Amikor jobban kiépített kemping került utunkba, kimostuk minden holminkat, és innen frissítettük a honlapot is.

Újra élveztük a lépéseket, ezúttal egyre növekvő társaságban: elsősorban német és francia zarándokok között virított a magyar zászlós szívünk a hátizsákon.

Santiago de Compostela még 1826km