Blogajánló: Minden út Rómába vezet

Via Francigena: Canterbury – Róma

Kevésbé ismert középkori zarándokúton, a Via Francigenán járt 2011-ben Zsófia és Lóránt. Élményeiket örökíti meg a Minden Út blog (http://www.mindenut.net).

Jó olyan webnaplót olvasni, amit írni tudó és szerető ember ír, mert egy ilyen blog élvezetes, színes, és már a második sorától kezdve a szerzővel sétálsz, vele gondolkozol, szinte látod, amit szavakkal fest a blogvászonra. A mindenut.net pontosan ilyen.

Apró hiányérzettel kezdem, hogy utána nyugodtan dicsérhessek. Az út végcélja csak átmeneti megpihenés, de egy új időszámítás kezdete is egyben. Kicsit sajnálom, hogy az utolsó bejegyzéssel nem született több írás. Na de mit lehet tenni, ha egy úti beszámoló végén ott árválkodik az érzés, hogy véget ér az út? A legjobb, ha az olvasó visszafelé halad, és akkor az útkezdés izgatott örömével fejezi be az olvasást.

A tíz számomra legkedvesebb idézet

Következzen tehát a számomra legkedvesebb tíz gondolat a Mindenút blogról, amikor legszívesebben megráznám az író kezét, hogy: „így igaz!” Nem könnyű kiválasztani csak tízet, főleg szövegkörnyezetből kiragadva. De íme:

 „Vállaljon mindenki felelősséget élete történéseinek megértéséért.”

 

„Csak tettük a dolgunkat, és gyalogoltunk. Azok is, akik leéltek mondjuk 80 évet, tették a dolgukat, egyik nap a másik után. A fizikai erőfeszítés (nem is volt az) pl. semmi egy bányás életéhez képest. Tehát a gyaloglás nem volt nagy teljesítmény. Ami valóban változott, az a világ változásai között megélt élet.”

„Mindenki szabad. Szabadon döntheti el, hogy sodortatja magát, elindul valamerre és kihasználja a hullámokat, vagy éppen ellenáll és egy helyben állva mégis halálosan kifáradva éli le az egész életét.”

„Az út alatt egy dolgot megtanultam: minden rajtam múlik, és ez rettentően felemelő és egyben lehangoló dolog.”

 

„Megfelelő nyitottsággal, önfeladással és alázattal átfogó pszichoterápián vesz errefelé részt az ember. Mindenkinek ajánlom, aki nagy egóval rendelkezik, mert a végére vagy elveszíti azt, vagy talicskával kell majd maga után húznia, ami egy idő után igen fárasztó tevékenység.”

„A belső úton így mindig nyugalom van.”

 

 „A nem elvárásnak, tehát annak, hogy az ember ne várjon el semmitől és senkitől semmit, az az egyik előnye, hogy amikor kap valamit, akkor azt értékeli, örül neki, és úgy érzi, hogy kapott. Ellentétben azzal, amikor az ember elvár valamit. Akkor, ha nem pontosan azt kapja, amit vár, bosszankodni kezd. Az úton az ember megtanul nem elvárni, mert úgysincs fogalma arról, hogy mit várhatna el, viszont bármit kap, annak örül.”

 „Megkérdeztük, hogy szerinte mi a boldogság megszerzésének és megtartásának titka. Némileg buddhista és/vagy ferences felhangokkal azt mondta, hogy birtokolj minél kevesebbet.”

„Igen nehéz lehet egy kastély tulajdonosának azt mondani, hogy a boldogság kulcsa a minél kevesebb birtoklás. Különösen nehéz ez egy olyan társadalomban, ahol van mit birtokolni. (…) Nem függhetek ettől. Nem lehet, hogy egy csodás ház egy udvaron álló BMW, egy kandallós társalgó, egy mittomén hány hektáros park legyen egyensúlyom feltétele.”

+1: „Dögöljek meg, ha Sigeric (akinek nyomát követjük) két völgyben levő város között felmászott itt-ott egy kis erdei bóklászásra csak úgy a hegymászás kedvéért, és mert ott szépek a fák.”

 

Végül a mi válaszunk a mindenut.net oldalon feltett záró kérdésekre

1. Neked mi a Boldogság? Ha hálás vagy mindenért, amid megadatott, vagy amit elértél.

2a. Ha boldog vagy, akkor szerinted mit kell tenni (konkrétan) ahhoz, hogy boldog is maradhass? Tudatosítani, hogy boldog vagy és emlékezni rá. mi okozta.

2b. Ha nem vagy boldog, akkor szerinted mit kéne tenni ahhoz, hogy elérd azt? Elcsendesedni és felismerni, mi az, amire a szíved mélyén vágysz, és abba az irányba mozdulni. Amíg azt teszed, amiről mások mondják, hogy boldogságot okoz, addig nehéz lesz elérni.

3. Ha találkozol egy emberrel, aki “lent” van, aki nem lát kiutat, mit mondanál neki, mihez kezdjen, mit tegyen, hogy elinduljon “fölfelé”? Tűzz ki magadnak egy kicsi – ipicipi – célt. Érd el, majd ünnepeld meg. Aztán tűzz ki egy kicsivel nagyobb célt, aztán egy közepeset és így tovább.

És gyalogolj.

(http://www.mindenut.net)

 

Frissítés március 15-én Zsófitól, a Minden Út blog társszerzőjétől

“Nagyon köszönjük ajánlótokat, és igazán örülünk, hogy tetszett nektek a blogunk! Köszönjük válaszaitokat is a Boldogság kérdésekre!

Azzal kapcsolatban, hogy véget ért-e a történet… Egyrészt igen, mert ez a blog csak erről az egy útról szólt, másrészt nem, mert azóta elkészült és nyomdai előkészületek alatt áll Lóri könyve a kalandjainkról, tapasztalatainkról és a válaszokról.

Minden jót kívánunk, és jó készülődést! :)”

MINDEN VÉLEMÉNY SZÁMÍT!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.


2 − 1 =

A következő HTML tag-ek és tulajdonságok használata engedélyezett: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <strike> <strong>